Egy kedves koll\u00e9g\u00e1mt\u00f3l hallottam p\u00e1r \u00e9ve, hogy \u0151 \u00fagy tekint a Waldorf-iskol\u00e1kra, mint egyfajta \"karma-gyors\u00edt\u00f3kra\". Ugyanis ezen a viszonylag j\u00e1ratlan \u00faton sz\u00e1mtalan v\u00e1ratlan helyzet ad\u00f3dik, \u00f6sv\u00e9nyeket kell kitaposni \u00e9s utakat kell ki\u00e9p\u00edteni, p\u00e1rhuzamosan t\u00f6bb szerepben is helyt kell \u00e1llni, egyidej\u0171leg sim\u00e1n t\u00f6bb \u00e9letet is le lehet \u00e9lni. Na persze nem egyszer\u0171en csak letudni \u00e9s kipip\u00e1lni, hanem sokszor megszenvedve, megk\u00ednl\u00f3dva, id\u0151k\u00f6zben \u00fajra- \u00e9s \u00fajratervezve.<\/p>\r\n
Mindannyiunk \u00e9let\u00e9ben vannak ilyen s\u0171r\u00edtett helyzetek. Amikor t\u00f6m\u00e9nyen kapjuk a dolgokat. Vannak k\u00f6zt\u00fck felemel\u0151ek mint pl. egy gyerek sz\u00fclet\u00e9se vagy egy bar\u00e1ts\u00e1g kialakul\u00e1sa, \u00e9s vannak piszok nehezek, vesztes\u00e9ggel j\u00e1r\u00f3k, amikor neh\u00e9z visszatal\u00e1lni ahhoz, hogy val\u00f3j\u00e1ban nem vagyunk egyed\u00fcl. Ilyen s\u0171r\u00edtett helyzeteket mutatnak be a k\u00f6nyvek, sz\u00edndarabok, filmek - \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen ilyen s\u0171r\u00edtett helyzet maga az \u00e9let\u00fcnk is, csak mivel nem p\u00e1r napra t\u00f6m\u00f6r\u00f6dik \u00f6ssze, hanem \u00e9vtizedek sor\u00e1n \u00e1t tart, ez\u00e9rt csak ritk\u00e1n \u00e1t\u00e9lhet\u0151 ez sz\u00e1munkra. Olyan ez, mintha minden nap csak egy hangjegyet j\u00e1tszan\u00e1nk le: a v\u00e9g\u00e9n ebb\u0151l is \u00f6ssze\u00e1ll a m\u0171, m\u00e9g ha nem is vagyunk k\u00e9pesek folyamat\u00e1ban meghallani a hangsort. Pedig n\u00e9ha j\u00f3 odaf\u00fclelni erre a hangsorra, j\u00f3 felfedezni, hogy vajon mif\u00e9le dal akar kikerekedni bel\u0151le. Ehhez viszont musz\u00e1j olyan helyzetet teremten\u00fcnk, hogy kapcsolatba ker\u00fclhess\u00fcnk a lelk\u00fcnkkel, mert annak hangjait m\u00e1sk\u00e9nt nem fogjuk meghallani. Sz\u00e1momra nem mindig k\u00f6nny\u0171 eld\u00f6nteni, hogy mikor mit lehet \u00e9s kell elengedni, \u00e9s mi az, amit nem szabad. Mi az, ami l\u00e9gv\u00e1r \u00e9s ill\u00fazi\u00f3, \u00e9s mi az, amib\u0151l a lelkiismeretem t\u00e1pl\u00e1lkozik, \u00edgy h\u00e1t hozz\u00e1m tartozik.<\/p>\r\n
Hat \u00e9vvel ezel\u0151tt, amikor v\u00e9gigj\u00e1rtam egy 800 km-es zar\u00e1ndokutat, \u00fagy gondoltam, hogy k\u00e9t dologra biztosan k\u00e9pes vagyok: a fenti dilemm\u00e1kra id\u0151t szak\u00edtani \u00e9s k\u00f6zben pedig gyalogolni, \u00faton lenni. Akkor sokkal t\u00f6bbet kaptam enn\u00e9l: \u00e1t\u00e9ltem, hogy alapvet\u0151en rend van a vil\u00e1gban. Hogy ezt a rendet fenntartja valami. Akkor is, ha olykor sokat megtesz\u00fcnk \u00e9rte, hogy megbontsuk ezt. \u00c9s alapvet\u0151en a saj\u00e1t v\u00e1laszt\u00e1sunkon m\u00falik, hogy beletagoz\u00f3dunk-e ebbe a rendbe vagy pedig ellen\u00e9re megy\u00fcnk. Mindkett\u0151 lehet\u0151s\u00e9ge benn\u00fcnk van.\u00a0Holnap egy \u00fajabb zar\u00e1ndok\u00fatra k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k. Most nem tudok olyan sok\u00e1ig t\u00e1vol lenni, \u00edgy csak 300 km-t terveztem gyalogolni.<\/p>\r\n
Nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t hete a nyolcadikosok az iskol\u00e1ban Michael Ende Momo c. darabj\u00e1t mutatt\u00e1k be. Nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m, nem csak a m\u0171, hanem a gyerekek j\u00e1t\u00e9ka, az, hogy ki melyik szerepet j\u00e1tszotta \u00e9s hogyan adta bele mag\u00e1t, \u00e9s az is, hogy sz\u00e1momra Ende valahogyan mindig arr\u00f3l is sz\u00f3l, hogy valaha, r\u00e9gen, amikor m\u00e9g tiszt\u00e1k voltunk, mindent tudtunk, csak k\u00f6zben bepiszkol\u00f3dtunk \u00e9s elfelejtett\u00fck. Most Ende-t\u0151l viszek magammal, magamnak egy id\u00e9zetet erre az \u00fatra:<\/p>\r\n
\"Ahogy van szemetek, hogy a f\u00e9nyt megl\u00e1ss\u00e1tok, van f\u00fcletek, hogy a hangot meghallj\u00e1tok, \u00fagy van sz\u00edvetek, hogy az id\u0151t meg\u00e9rezz\u00e9tek. S minden id\u0151, amit nem a sz\u00edv\u00fcnkkel \u00e9rz\u00fcnk meg, elveszett id\u0151, ak\u00e1r a sziv\u00e1rv\u00e1ny sz\u00ednei a vaknak, a mad\u00e1r \u00e9neke a s\u00fcketnek. De van vak meg s\u00fcket sz\u00edv is, amely semmit se \u00e9rez, \u00e9pp csak ver.\"<\/em><\/p>","type":"rich"}