{"version":"1.0","provider_name":"l\u00e9lekmozs\u00e1r","provider_url":"https:\/\/lelekmozsar.cafeblog.hu","author_name":"edit","author_url":"https:\/\/lelekmozsar.cafeblog.hu\/author\/edit\/","title":"Sor-rend","html":"

\"L\u00e1gys\u00e1g kem\u00e9nys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl olyan, mint a v\u00edz part n\u00e9lk\u00fcl.\"<\/em><\/p>\r\n

A ny\u00e1r mindig alkalmat ny\u00fajt egy kis visszatekint\u00e9sre: hol hib\u00e1ztam, milyen ill\u00fazi\u00f3kat kezeltem k\u00e9szp\u00e9nzk\u00e9nt, mit kell legk\u00f6zelebb m\u00e1sk\u00e9nt tennem? Mert hogy a t\u00f6bbiek hol hib\u00e1ztak, az persze mindig hamarabb \u00e9s vil\u00e1gosabbnak t\u0171n\u0151en l\u00e1tszik, de a saj\u00e1t t\u00e9ved\u00e9seinket valahogy nehezebb \u00e9szrevenni. M\u00e1rpedig - j\u00f3 esetben - csak ezeken v\u00e1ltoztathatunk. Rossz esetben meg ezeken sem. Most \u00fagy l\u00e1tom, hogy az \u00e9n egyik t\u00e9ved\u00e9sem az volt, hogy azt gondoltam, hogy a sorrendeket nem kell olyan komolyan venni. \u00c9s ebb\u0151l nem nagyvonal\u00fas\u00e1g \u00e9s rugalmass\u00e1g sz\u00fcletett meg, mint ahogyan azt \u00e9n szerettem volna, hanem a k\u00f6vetkezetlens\u00e9g\u00fcnket er\u0151s\u00edtettem meg vele.<\/p>\r\n

Milyen sorrendekre gondolok? Az evidens, hogy ha festeni szeretn\u00e9nk egy szob\u00e1t, akkor el\u0151tte kipakoljuk a b\u00fatorokat, leszedj\u00fck a polcokat, lep\u00f3kh\u00e1l\u00f3zunk, glettel\u00fcnk, alapozunk, \u00e9s csak ut\u00e1na \u00e1llunk neki m\u00e1zolni. Meglehet\u0151sen fur\u00e1n n\u00e9zn\u00e9nk arra a t\u00e1rsas\u00e1gra, akik azon vitatkoznak, hogy s\u00e1rga legyen-e a szoba vagy k\u00e9k, mik\u00f6zben az egyik\u00fck m\u00e1r az egyik oldalr\u00f3l kezdi festeni a neki tetsz\u0151 sz\u00ednnel, a m\u00e1sikuk a m\u00e1sik oldalr\u00f3l egy m\u00e1sikkal, k\u00f6zben egy harmadik r\u00f6gt\u00f6n le is festi a frissen ping\u00e1lt fel\u00fclet egy r\u00e9sz\u00e9t egy harmadik sz\u00ednnel, \u00e9s mindek\u00f6zben a b\u00fatorokat senki nem vitte ki, a polcok nincsenek leszerelve, a falakon nagy lyukak \u00e9s reped\u00e9sek vannak, bizonyos r\u00e9szei ak\u00e1r teljesen hi\u00e1nyoznak. \u00c9s m\u00e9g az is lehet, hogy a parkett\u00e1sok is meg\u00e9rkeznek k\u00f6zben \u00e9s csiszolnak.<\/p>\r\n

Pedig az iskol\u00e1nkban \u00e9pp ezt csin\u00e1ljuk. Az m\u00e1r dereng id\u0151nk\u00e9nt sz\u00e1munkra, hogy nem mindig vil\u00e1gos, hogy egy dolognak ki is a gazd\u00e1ja, neki pontosan mi is a dolga, ki b\u00edzta meg ezzel, kik \u00e9s mikor sz\u00f3lhatnak ebbe bele, mikor \u00e9s kinek kell besz\u00e1molni arr\u00f3l, hogy mit v\u00e9gzett. Annak viszont kev\u00e9sb\u00e9 vagyunk tudat\u00e1ban, hogy a mindennapok akad\u00e1lyp\u00e1ly\u00e1j\u00e1n nem l\u00e9phet\u00fcnk egyb\u0151l a halad\u00f3 szintre, \u00e9s nem kezdhet\u00fcnk egyb\u0151l szakmai-m\u00f3dszertani, net\u00e1n spiritu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekkel \u00e9rdemben foglalkozni addig, am\u00edg a basic akad\u00e1lyp\u00e1ly\u00e1t nem teljes\u00edtett\u00fck, ahol alapvet\u0151 emberi, pl. mor\u00e1lis, \u00f6nismereti, kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9seket kell megoldanunk. Am\u00edg p\u00e9ld\u00e1ul mi magunk sem vessz\u00fck komolyan a v\u00e1llal\u00e1sainkat \u00e9s a feladatainkat, k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9keinket, am\u00edg sorozatosan megszegj\u00fck az \u00edg\u00e9reteinket, am\u00edg a saj\u00e1t projekci\u00f3inkat m\u00e1sok jellemvon\u00e1sak\u00e9nt dek\u00f3doljuk, k\u00f6vetkezetlenek vagyunk, tiszteletlenek, nem n\u00e9z\u00fcnk szembe val\u00f3s motiv\u00e1ci\u00f3inkkal, nem azt mondjuk, amit gondolunk, k\u00e9ptelenek vagyunk meghallani m\u00e1sok n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t, kiz\u00e1rjuk annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy mi hib\u00e1zhatunk - sz\u00f3val, addig am\u00edg emberi min\u0151s\u00e9g\u00fcnkben nem vagyunk rendben, addig nem lehet rendben az oktat\u00e1s min\u0151s\u00e9ge sem. S\u0151t! Ezekben az esetekben az oktat\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9nek a jav\u00edt\u00e1sa azt jelenti, hogy ezeket az emberi dolgokat kell helyre tenn\u00fcnk. \u00c9s ez nem egy opcion\u00e1lis alternat\u00edva, hanem k\u00f6telez\u0151.<\/p>\r\n

\u00c9n abban az ill\u00fazi\u00f3ban ringattam magam, hogy mindenkiben, aki a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9vel dolgozik, abban \u00e9l a bels\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3, hogy fejlessze azt, \u00e9s hajland\u00f3 \u00e9s k\u00e9pes is erre. Meg abban, hogy ez csak id\u0151, elsz\u00e1nts\u00e1g \u00e9s kitart\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se, \u00e9s hogy ezt el\u0151bb-ut\u00f3bb mindenki mag\u00e1t\u00f3l is r\u00e1sz\u00e1nja, hiszen bel\u00e1tja, hogy e n\u00e9lk\u00fcl nem tud j\u00f3l dolgozni, mert hogy ez nem ny\u0171g, hanem lehet\u0151s\u00e9g. \u00c9s azt is gondoltam, hogy ebbe az \u00fatba sok minden belef\u00e9r, hiszen ezekb\u0151l a szitu\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l tanulhatunk, \u00e9s tanulunk is, hisz ez\u00e9rt vagyunk itt. Nem vettem \u00e9szre idej\u00e9ben, \u00e9s nem tudtam j\u00f3l elmondani az \u00e9rintetteknek, hogy mi \u00e9s mi\u00e9rt nem f\u00e9r bele. Hogy az nincs rendben, ha valaki miatt m\u00e1r a sokadik csal\u00e1d viszi el a gyerek\u00e9t, vagy marad itt, de nagyon keser\u0171 sz\u00e1j\u00edzzel. Hogy az sincs rendben, hogy k\u00e9t k\u00f6zvetlen koll\u00e9ga nem \u00e1ll sz\u00f3ba egym\u00e1ssal, vagy az, hogy adott esetben nem tartjuk be a kerettantervet, a munkak\u00f6ri le\u00edr\u00e1sainkat, saj\u00e1t szervezeti \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyzatunkat, h\u00e1zirend\u00fcnket vagy szerz\u0151d\u00e9seinket.\u00a0<\/p>\r\n

A minap eszembe jutott egy koll\u00e9g\u00e1m fel\u00e9m ir\u00e1nyul\u00f3, szemt\u0151l-szembe elmondott v\u00e9lem\u00e9nye, ami nem volt t\u00fal kedvez\u0151 ugyan r\u00e1m n\u00e9zve, de nagyon hasznosnak bizonyult. Apr\u00f3s\u00e1g volt, annyit mondott csak - \u00e9s mindezt azonnal a szitu\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n -, hogy amikor leszegett fejjel, \u00f3vatosan \u00e9s visszafogott indulatokkal kerestem a min\u00e9l pontosabb szavakat, amivel kifejezhetem magam, akkor az k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00fagy n\u00e9zett ki, mintha mell\u00e9besz\u00e9ln\u00e9k. Fura m\u00f3don ezt bel\u00fclr\u0151l \u00e9n \u00fagy \u00e9ltem meg, hogy ilyenkor empatikus \u00e9s toler\u00e1ns vagyok. \u00c9s azt is mondta, hogy amikor pedig v\u00e9gre szemben\u00e9ztem a t\u00f6bbiekkel, \u00e9s volt a hangomban egy kis er\u0151teljess\u00e9g, akkor az nagyon tiszta besz\u00e9dnek t\u0171nt - holott \u00e9n bel\u00fclr\u0151l ezt er\u0151szakoss\u00e1gnak \u00e9reztem. A saj\u00e1t vakfoltjainkat ritk\u00e1n l\u00e1tjuk m\u00e1sok t\u00fckr\u00f6z\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl - ez\u00e9rt is vakfoltok. Persze a t\u00fckr\u00f6z\u00e9shez is kell n\u00e9mi \u00f6nismeret, k\u00fcl\u00f6nben k\u00f6nnyen r\u00e1aggatjuk boldog-boldogtalanra saj\u00e1t kivet\u00edt\u00e9seinket. \u00c9s ahhoz is kell \u00f6nismeret meg \u00f6nfegyelem, hogy ezeket a visszajelz\u00e9seket meghalljuk, elgondolkodjunk rajtuk, \u00e9s levonjuk a konzekvenci\u00e1kat.<\/p>\r\n

Most az l\u00e1tszik nekem, hogy a sorrendek igenis nagyon fontosak. Am\u00edg nem tudjuk a test\u00fcnket \u00e9s a fizikai k\u00f6rnyezet\u00fcnket uralni, addig a lelk\u00fcnk tudatos kezel\u00e9s\u00e9re sem vagyunk k\u00e9pesek. M\u00e1sok lelk\u00e9nek seg\u00edt\u00e9s\u00e9re meg v\u00e9gk\u00e9pp nem. Nem lehet az eg\u00f3t lebontani addig, am\u00edg el\u0151bb ki nem \u00e9p\u00edtett\u00fck annak j\u00f3l k\u00f6rvonalazott hat\u00e1rait.\u00a0<\/p>\r\n

\"Nemcsak az\u00e9rt vagyunk felel\u0151sek, amit megtesz\u00fcnk, hanem az\u00e9rt is, amit nem tesz\u00fcnk meg.\"<\/em><\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich"}