Hiúság vására – álruhában

A színdarab csupán a fantázia szüleménye, amennyiben bárki magára – főként másra – ráismerne, az csupán a véletlen műve, vagy a szerző torz látásmódjának eredménye, aki meglehetősen egysíkúan látja ezt a helyzetet, és sok-sok építő hozzászólást nem jelenített meg művében.

Szereplők: tanárok, fenntartó és gazdaságvezető. Később majd szülők is, de még ők most nem.

Jelmez: szinte bármilyen utcai ruha. Azért jó, ha van egy-két hosszabb szoknya, csörgő-börgő nyaklánc és karkötő, színes sál, lila színű ez meg az, a lábon hosszú szárú csizma vagy szandál, esetenként magas sarkú cipő is lehet.

Díszlet: egy iskolának kinéző épület, ami leginkább egy rendetlen otthonhoz hasonlít folyamatos jövés-menéssel és alapzajjal. A diákok a háttérdíszlet részét képezik ez esetben.

Rendezők(k): én, én és megint én.

Fedősztori: bármi.

Igazi téma: én. Meg én. És én is. De főleg én.

Akkor a mulatság kedvéért nézzünk most egy fedősztorit, legyen ez mondjuk a költségvetés készítés, az úgyis minden évben mókás heteket jelent egy iskola életében és remek jellemfejlődési lehetőséget nyújt(hatna) a színdarabok szereplői számára.

Fenntartó egyesület: az elmúlt két évben – változatlan pedagógiai program és gyereklétszám mellett – közel 50 órával nőtt a heti óraszám az iskolában. Mivel ehhez a pedagógus bérek emelése is hozzájön még 3 évig, így az a helyzet, hogy ezt a kettőt együtt (óraszám emelkedés és béremelkedés), nem tudjuk kigazdálkodni. Az óraszámokat a jövő tanévtől vissza kell szorítani heti 45 órával, és akkor egyensúlyban tudunk maradni. Az, hogy ennek a részletei hogyan kerülnek kidolgozásra, a tanári konferencia feladata, de az április közgyűlésünkig látnunk kell.

Pedagógus 1. (ez esetben ez nem besorolás): de hát az állam finanszírozza a béreinket, nem?

Gazdaságvezető: elméletben igen, a gyakorlatban az állami finanszírozás a nálunk dolgozó pedagógusok bérének és járulékának most max. 90%-ára elég, így ezt ki kell pótoljuk a szülők hozzájárulásaiból. Ezeket viszont nem szeretnénk tovább emelni, mivel a szülők nem igazán tudnak a jelenleginél többet fizetni.

Pedagógus 2.: és nem lehet máshonnan, pl. pályázatokból plusz forrásokat bevonni?

Fenntartó egyesület: az elmúlt 4 évben 65 millió Ft-ot hoztunk ide pályázatokból. De ezek jellemzően nem működésre, hanem projektekre fordítható pénzek, így a bérek és az alapműködés tekintetében nem vagyunk velük kisegítve. Másfelől most a régi pályázatok épp kifutnak, és az újak pedig csak most kerülnek kiírásra, tehát most ebben van egy átmeneti helyzet. Harmadrészt pedig, akik az utóbbi időben ezzel (is) foglalkoztak az egyesületünknél, azoknak a státusza ebben a tanévben forráshiány miatt megszűnt, most a kb. 270 gyerekkel és 40 alkalmazottal működő iskolát és óvodát fenntartó egyesületnél mindössze egy részmunkaidős státusz maradt meg, és legutóbb még az is kérdés volt, hogy egyáltalán minek, mert egy önigazgató intézményben nincs szükség vezetőre, aláírni bárki tud, és ezt a bért is lehetne másra fordítani.

Pedagógus 3.: azért azt elmondanám, hogy a heti 24 óra az nagyon sok. Ráadásul ez nem ennyit jelent, hanem még pluszban kell készülni.

Gazdaságvezető: sok. A nem pedagógusoknak is sok a heti 40 óra, ráadásul az ő bérük még alacsonyabb is.

Pedagógus 4.: azért egy osztálytanítói munka nagyobb felelősséggel jár mint pl. egy szaktanári vagy egy nem pedagógusi. És az osztálytanítóknak az első évfolyamokon többnyire nincs meg a heti 24 órája, így nem is kapnak 100%-os bért.

Gazdaságvezető: ezért dupláztuk meg az osztálytanítói pótlékukat 20%-ra, és ezért lehet a tanulószobában néhány plusz órát vállalni, így mindenkinek teljes állása tud lenni, és még pénzénél is van.

Pedagógus 4.: régen nem így volt. Én ezt nem tartom méltányosnak.

Fenntartó: kérlek benneteket, hogy a konferencián beszéljétek meg azt, hogy hogyan tudjátok végrehajtani az óraszámcsökkentést. Ehhez előzetesen készítettünk az iskolavezetéssel egy olyan listát, ami átgondolandó javaslatokat tartalmaz, pl. hogy rá kellene nézni, hogy mi az, amit nem a kötelező 24 órába kellene beleszámítani, hanem a kötelező óraszám feletti munkaidőbe, ami heti 32 óra, hogy kell-e csoportbontás 15 fő esetében, stb. Nyilván mindezt a szakmai munkával összhangban kell végiggondolni.

Alsós konferencia balra el, felsős konferencia jobbra el, a fenntartó és a gazdaságvezető maradnak a színen és számolnak. 

Amikor visszatérnek, beszámolnak a munkáról.

Felsős konferencia: a gimnáziumi rész és az iskolavezetés közösen kb. heti 40 órát tudnak hetente csökkenteni.

Alsós konferencia: mi azt szeretnénk mondani, hogy egyáltalán nem tartjuk waldorfosnak ezt a dolgot, úgy érezzük, hogy nincs megbecsülve a munkánk. Túl vagyunk terhelve, nem tudunk óraszámot csökkenteni, sőt, szerintünk óraszámnövelésre lenne szükség esetünkben.

Miközben a függöny legördül, egy hang megszólal: a Waldorf-iskolák hármas tagozódásában a gazdasági szférában meghatározó érték a testvériesség. A távolban gyerekek énekelnek.

Vége az első felvonásnak.

Állítólag Csehov mondta egyszer arra a műveit érő kritikára, hogy azok milyen lehangolóak, hogy nézzetek rá komédiaként és nevessetek.